A határidőnapló segíthet hatékonyan megtervezni az életünket. Ha megfelelően használjuk. Hogyan alkalmazza egy tanár vagy egy diák úgy, hogy éljen az eszköz nyújtotta lehetőségekkel? Egyszóval, hogyan növelheti egy látszólag egyszerű naptár a hatékonyságunkat? Hogyan teheti átláthatóvá és szervezhetővé a mindennapokat? Csak néhány trükk kell hozzá, és egy kis tudatosság, és máris sokkal könnyebb lesz az életünk!
A határidőnaplók komoly segítséget nyújthatnak számunkra. Egyrészt alapvetően nagy segítség, hogy nem kell fejben terveznünk, a teendőinket számon tartanunk. A határidőnapló segít átlátni őket. De pont az átláthatóság a kulcs! Minél könnyebben látjuk át a dolgainkat, annál egyszerűbb lesz tudatosan beosztani az időnket. Minél hatékonyabbak vagyunk a jelen és a jövő tervezésében, a feladatainkkal való zsonglőrködésben, annál kevesebb stressz fogja nyomni a vállunkat.
A hatékony időbeosztás az előre tervezésben rejlik. Feladataink beosztása során fontos, hogy ne napi léptékben gondolkodjunk. Minden pontos határidővel ellátott feladatot írjunk be a határidőnaplóba, a többi munkánkat pedig ezekhez ütemezzük! Így nem fognak összetorlódni és nyomasztani minket a munkáink. A tervezés során tehát gondolkodjunk hosszabb távban, akár hetekben vagy egy-két hónapban is, ekkora időszakot lássunk át fejben kompletten, amikor leülünk megtervezni az időbeosztásunkat. A nagy lépték után persze jöhet a kisebb, amikor már a feladatok beosztásával megteremtettük a keretet, fókuszálhatunk rövidebb időszakokra. Így például az egyik kiinduló pont lehet a félév, melynek legfontosabb, állandóan visszatérő csomópontjait jelöljük meg először. Majd a hosszabbtávú feladatokat bonthatjuk kisebb szakaszokra. Ez tanárok és diákok esetében is megkönnyíti a félév, majd a tanév megtervezését.
A különböző naptárak, határidőnaplók nem véletlenül vannak ellátva napi, heti, illetve havi nézetekkel. Minél többféle nézet található meg egy határidőnaplóban, és minél több hely hagyva egy-egy nézet részletes kitöltéséhez, annál jobb naplóról van szó. Hiszen az éves nézet például abban segít, hogy globálisan átlássuk ezt a nagy időegységet. Például a nyaralást, szüneteket, fontosabb dátumokat, az év, vagy épp a tanév mérföldköveit. A havi nézet már egy lépéssel közelebbről mutatja meg az időbeosztásunkat, hiszen nem árt egyszerre több hónapot átlátnunk. A heti tervező pedig az aprólékos tervezést, a mindennapi kisebb-nagyobb ügyek beosztását segíti. Ezek a nézetek tehát azért jók, mert segítenek rendszerben gondolkodni. Különböző szinteken oszthatjuk be a munkánkat, így akár nagyobb folyamatokat is kisebb szakaszokra bonthatunk. Például ha egy komplexebb, hosszabb távú feladat áll előttünk. Ilyen a tananyag részekre bontása, vagy egy versenyre való felkészülés.
A tanári határidőnaplók, de a diáknaptárak esetében is nagyon hasznos lehet a színekkel való kódolás. A nagyobb mérföldköveket, például témazáró dolgozatok, főiskolásoknál beadandók vagy zárthelyi dolgozatok és ehhez hasonlóan fontos időpontok élénkebb, feltűnőbb színt kaphatnak, míg a kisebb részfeladatok, illetve a napi ügyek más-más színkóddal lehetnek jelölve a naptárban. Ahogy az iskolán kívüli tevékenységek is, magánórák, sport, eltérő színeket kaphatnak. Így tehát a feladatok fontosságát és típusát is megkülönböztethetjük úgy, hogy a naptárba nézve első pillantásra átláthatjuk a ránk váró időszakot. A komolyabb határidőket az éves vagy többhavi nézetben is érdemes jelölni.
Persze a kódolás egyik eleme lehet a feladat sürgőssége vagy fontossága is, ez alapján is alakíthatunk ki kategóriákat. De az iskolai tevékenységek és az iskolán túli tanulás vagy más jellegű önképzés mellett a szabadidővel és a családdal kapcsolatos események is külön kódot kaphatnak.
Az is fontos, hogy tudjuk, mit hol találunk meg a határidőnaplóban. Hiszen azok különböző szintű naptárnézetei azért fontosak, hogy egy pillanat alatt átlássuk az adott oldalon felvázolt időszakot. Azonban egy mai határidőnapló több ennél. A tanárok diáknévsorokat, osztálykirándulás tervezőt, telefonszámokat, tennivaló-listákat, és még sok más jegyzetoldalt helyezhetnek el bennük. Ugyanez a helyzet persze a diáknaptárral is. A különböző iskolai feladatokhoz apróbb jegyzeteket készíthetnek, könyvlistákat, vagy más, tervezőoldalakat használhatnak ezekben a naptárakban. Ez mind-mind nagyon hasznos, de csak akkor, ha megfelelően ki is használjuk ezeket a lehetőségeket. Tudatosan strukturáljuk a tennivalókat és az azokhoz kapcsolódó jegyzeteket, és persze bejelöljük magunknak, hogy mit hol találunk meg. Így aztán a határidőnapló tényleg egy olyan eszköz lesz, amely segít menedzselni az életünket, beosztani az időnket, és még az ötleteinket is tartalmazza.
A tanári határidőnapló kreatív és átgondolt használata segít könnyedén átlátni a félévet, vagy épp az egész tanévet. Ha elég ügyesen és következetesen használjuk, akkor végig vezethet minket a tanév hosszú és nehezen átlátható, kacifántos szakaszain. Például nem bonyolódunk bele az egyes osztályoknak leadott tananyagba, sőt, segíti az anyag leadásának és számonkérésének következetes és átlátható rendszerének megteremtését.
A már említett nézetekkel és kódolásokkal a tanárok is hatékonyan élhetnek. A félév legfontosabb mérföldköveit, az osztályonkénti témazárókat, az osztályozó értekezletet, a félév végét mind jelölhetjük a naptárban, mintegy keretként. Iskolai előadást szervezünk, vagy épp végzős középiskolai osztályunk szalagavatóját is közösen be kell ütemeznünk? Bontsuk szakaszokra a komoly prioritású, de hosszútávú folyamatokat, a célhoz vezető út kisebb mérföldköveit, és jelöljük be előre a hozzávetőleges határidőket. Ez a fajta megoldás a rutintalan tanárnak, az első osztályfőnökségén áteső aggódó oktatónak ugyanúgy segít a feladatok megoldásában és megtervezésében, mint a tapasztalt, a tanév ritmusát már rutinos érzékkel átlátó tanároknak. Mert minél részletesebben és átgondoltabban kódolunk, tervezünk, szakaszolunk, annál kisebb eséllyel gabalyodunk bele a tanév vége felé már szinte átláthatatlannak tűnő feladathalmazba.
A tananyag ütemezése még a legrutinosabb oktatónak is nehéz feladat lehet, hiszen az adott osztály ritmusát is fel kell venni, nem minden diák, és nem minden közösség egyforma. Sőt, nagyon is különböznek! Éppen ezért a tananyagok várható mérföldkövei, az előírt haladási ütem felvázolása komoly segítségünkre lehet, hiszen a várttól való elmozdulás mértékét is könnyebben látjuk át, és így könnyebb megbecsülni az időt. A dolgozatokat nem csak a témazáró szintjén, de az egyes témákon belül is bejelölhetjük előre, így elkerülhetjük, hogy következetlen ritmusban történjenek a számonkérések. Az egyes osztályok külön színt vagy jelzést kaphatnak, így a dolgozatok íratását is párhuzamosan láthatjuk, nem csak osztályonként tudunk gondolkodni, hanem a saját időnket is könnyebben be tudjuk osztani. Hiszen a dolgozatok javításának ütemezését is előre megjelölhetjük. Ha nem is sikerül pontosan tartani magunkat az előre felvázolt tervekhez, abban biztosak lehetünk, hogy módszerünk könnyebben és átláthatóbban vezet minket végig a tanéven.
Érdemes különböző témájú jegyzetoldalakat készíteni, és úgy megjelölni azokat, hogy átlássuk a napló struktúráját. Külön oldalon lehet megjegyzéseket vezetni egy-egy osztályról, például a tananyaggal kapcsolatban, esetleg. Ha bármilyen plusz feladat merül fel, esetleg hiányoztunk egy óráról, vagy épp egy-két diák maradt le a számonkérésről. De a tanári értekezletek, illetve a szülői értekezletek számára fenntartott jegyzetoldalak ugyanolyan hasznosak, mint a tanulmányi utak vagy osztálykirándulások szervezésére fenntartott oldalak.
A diákok esetében is fontos a teendők átlátása, hogy hosszabb időtávot meg tudjanak tervezni a tanév eseményeihez igazodva. A tananyaggal kapcsolatos kreatív feladatok, esetleg gyakorlás, olvasás, illetve a számonkérés jelölése a diákok számára is segítséget nyújt abban, hogy egy-egy tantárgyon belül is szakaszokban tudjanak gondolkodni, az idejük és kapacitásuk átgondolt beosztásával tudják a lehető legtöbbet kihozni magukból.
A teendők persze nem csak iskolai feladatok lehetnek, hiszen ezek mellett ott a hobbi, zene, sport, és más olyan tevékenységek, melyeknél számít az időbeosztás. Illetve mindezek összehangolása a tanév eseményeivel, és a ránk váró feladatokkal.
Mind a témák különválasztása, mind a megfelelő színkódolás, vagy esetleg matricával, vagy bármilyen módon történő megkülönböztető jelölések segíthetnek abban, hogy átláthatóbb legyen a félév és a tanév. Különböző motivációs célokat is megjelölhetünk magunknak a diáknaptárban. Sportban való fejlődés, elolvasandó könyvek listája, és még sok minden más kaphat helyet a diáknaptárban, melynek nem kell kizárólag az iskolára koncentrálnia. Ha ilyen tervezőt szeretnénk, akkor a Plan all diák tervezőjében például könyveknek, edzésnek és félévi céloknak fenntartott oldal is található.
Viszkok Fruzsi diák, hallgatói tervezője egy következő bejegyzésben lesz tüzetesen bemutatva.